[...]
Néhány szót azért írnék Csudáról is. Ő a „nomen est omen” tipikus esete. Ő egy csuda. Kevés odafigyeléssel is óriási és látványos fejlődést produkál. Ösztönösen tudja, hogy mit szabad és mit nem, kimondottan intelligens. Lefekszik a nyitott (!!) kert kapuba keresztbe, ahonnan láthatja a gyerekeket és minket és képes egész nap ott feküdni, ha jövünk megyünk, elvárja a simogatást (nem mintha mellette el lehetne menni anélkül) és kizárólag akkor jön be, ha hívjuk, vagy ha a többiek bűnbe viszik. De azonnal ki is szalad és látványosan szégyelli magát. És mind ehhez tökéletes anatómia, szőr, szemek, farok állás, futás, vagyis: tökéletes megjelenés társul. Csuda az a kutya, akire minden pulis büszke lehet. Jól szocializálódik, gyerekek között is biztonságosan viselkedik, szinte minden nap rácsodálkozunk és nagyon örülünk, hogy ő nálunk van és minden alkalommal megköszönjük Önöknek.
Néhány téli képet küldök most és majd érkezik a tavaszi zsongás is.
Kellemes tavaszt, és az egész családnak jó egészséget kívánunk:
Szklenár-Páj Család
Kedves Krisztina!
Köszönjük, hogy megosztotta az örömüket velünk. Igazán jóleső érzés.
Nem csak gyerekeink és magunk miatt, hanem ezért is megérte a fáradozás.
Mi is sok-sok örömet és jó egészséget kívánunk az egész családnak:
Varga Péter